Lovakról Lovakért

Alfonso Aguilar: “Az Ellenerő-reflex”, azaz a nyomás nyomást szül

 

Aguilar_7

Tudósok már egysejtűeknél is megfigyelték hogy nyomásra ők is nyomással reagálnak. Itt valóban egy reflexszerű cselekedetről beszélünk, amit az adott állat  gondolkodás- és előzetes elhatározás nélkül, spontán tesz meg. Egy kiscsikó is rögtön hátrafelé kezd el húzni, amikor először a fejére raknak egy kötőféket és elkezdik vezetni.

Ez egy veleszületett viselkedési minta, ilyenkor nem harcolni akarnak, azt sem tudják mit csinálnak pontosan, csupán az ösztöneikre hallgatnak.

Egyes pónifajták átrohannak a villanypásztoron ha megrázza őket az áram. Nem futnak el ,hanem rögtök belerohannak a nyomásba. A szamaraknál és az öszvéreknél is megfigyelték ezt az ellenerő- reflexet, náluk ez különösen erős. Ha túl keményen bánunk velük,megmakacsolják magukat, ha pedig túl engedékenyek vagyunk, akkor egy idő után azt csinálnak amit akarnak. Ezek a típusok eleinte nagyon nehezen taníthatóak, sok türelem és megértésre van szűkségük igazi kihívások. Persze a lovaknál is fajtánként változik, hogy mennyire érzékenyen reagálnak a nyomásra. Ha gyorsan és sokat követelünk, akkor hamar elérünk egy határhoz, ahol ellenkezésbe ütközünk. Ilyenkor a legtöbb embernél az a megszokott, hogy még erősebben hatnak a lóra, és megpróbálják áttörni ezt a bizonyos nyomást.Ez az eljárás azonban nagyon fárasztó, sok stresszel jár, és sok esetben mindkét résztvevőnek veszélyes is lehet. Azok a lovak akik ilyenkor azt gondolják, hogy meg kell magukat védeni, könnyen bapánikolhatnak. Ilyenkor nem figyelnek se magukra, se másokra, és akár egy sérülés vagy baleset is könnyen bekövetkezhet.

Sok harctól megkímélhetjük magunkat és a lovunkat is, ha az adott feladatot amit meg szeretnénk tanítani neki,kisebb részekre bontjuk és minden helyes lépésnél jutalmazunk. Ezzel lehetőséget adunk a lovunknak hogy megértsen minket és megtanulja a leckét,anélkül, hogy védekeznie kellene. A lovak 95%-ban félelemből harcolnak és nem dacból.

Ha egy gyerek nem érti a matemaika házifeladatát, akkor semmi értelme ráüvölteni vagy megbüntetni. Ilyenkor az egyetlen megoldás ha leülünk és lépésről lépésre elmagyarázzuk neki a feladatot. Ha közben minden részeredménynél vagy sikernél megjutalmazzuk, akkor a gyerek előbb-utóbb meg fogja szeretni a matematikát, és örömét leli majd a feladatok megoldásában. Ez a lovaknál sincsen másképp.

Persze arra is megtaníthatjuk a lovunkat, hogy minél több nyomást képes legyen elviselni. Ebben az esetben viszont mindig szűkségünk lesz erre az erőre és sose fogunk egy puha lovat kapni, miközben a célunk nyilván az, hogy egy apró jelekre is reagáló, finom lovunk legyen.

Ha a kiképzés során a nyomást folyamatosan növelnünk kell, ahhoz hogy a lovunk reagáljon rá, akkor valamit rosszul csinálunk. Előfordulhat persze, hogy eleinte kicsit erősebb kezűnek kell lenni, de ha a ló megérti, hogy mit szeretnénk tőle, akkor idővel kis jelekre is már a megfelelő választ fogjuk kapni.

Forrás: részlet Alfonso Aguilar: Wie Pferde lernen wollen (Alfonso Aguilar: Ahoy a lovak tsnulni szeretnének) című könyvéből

Fordította: Flor